Pottendorf

Pottendorf ábrázolása Georg Matthaeus Vischer:
Topographia Archiducatus Austriae Inferioris modernae (1672) című művében

 

Pottendorf birtoklástörténete
 

Az 1660-as évek legnagyobb birtokszerzési akciója a Bécs városához közel eső alsó-ausztriai Pottendorf uradalom megvétele volt, amelyet Nádasdy 1660-ban zálogba vett, majd 1665-ben tulajdonjogát is megszerezte. A Fischa folyó partján épült pottendorfi vár a középkorban a magyarok betörései elleni határ menti erődítménynek épült, és e formáját a XVII. századra is megőrizte, mint ahogy Nádasdy maga is írta az 1660. március 9-én Mednyánszky Jónáshoz intézett levelében „oly alkalmatosságot offeralnak az Lajta mellett ki erős helyes is, gyönyörűséges is, 100 ezer forintot köll legalább érte adnom, inkább az erejéért mint másért kapván rajta”.

A kastély és uradalom megvételének lehetősége a fent említett levél szerint 1660-ban merülhetett föl legelőször, és a zálogba vételtől számítva öt év múlva realizálódott. A tekintélyes vételár összegyűjtése nem bizonyult egyszerű feladatnak. Valószínűleg a pénzszerzéssel van összegfüggésben, hogy 1660–1661-ben több kisebb birtokot is eladott, így például 1660-ban Trencsén megyében egy részjószágot Szelepchény Györgynek 18.000 forintért. 1661-ben a füzéri várhoz tartozó három falut 10000 tallérért Semsey Györgynek adta zálogba, sőt ugyanezen a napon ugyancsak a füzéri jószágból adott zálogba részeket Hartyán Andrásnak 10.000 tallérért. Pottendorf zálogba vétele után Nádasdy Seibersdorf várát minden tartozékával együtt eladta. A vásárló ifjabb Petróczi Nagymihályi Ferenc özvegye, Kissennyei Anna és gyermekei, Ádám, Petronka és Éva voltak, a vételár 31 866 Ft-ot tett ki. Nádasdy ígéretet tett, hogy az alsó-ausztriai indigenátussal nem rendelkező vásárló számára megszerzi az osztrák rendek beleegyezését a birtokszerzéshez.

Végül Nádasdy Ferenc 1665. február 7-én fizette ki a 129.000 rajnai forint vételárat az uradalom korábbi tulajdonosának, Mathias Ernst Berchtoldt von und zu Ungarschütznek. Már a zálogba vételtől kezdve idejének nagyobb részét új birtokán töltötte, amelyet igyekezett méltó rezidenciává alakítani.

A Nádasdy-időszak az ismert események miatt csak rövid intermezzo maradt a vár történetében. Nádasdy 1670. szeptember 3-i letartóztatása után Pottendorf kamarai igazgatás alá került. A birtokot 1702. június 1-jén Thomas Gundacker von Stahremberg tíz évre zálogba vette. Az uradalom egy évszázadon keresztül maradt a Stahrembergek kezelésében. Ebben az időszakban, 1737–1738 között került sor a vár barokk kastéllyá való átépítésére, amelynek során a kastély mai képét elnyerte. A munkálatokat Franz Anton Pilgram építőmester vezette. 1754–1756 között, az osztrák-magyar határőrvidék feltérképezése során a kastély akkori állapotát is leírták.

1803-ban Esterházy Miklós megvette a várat a Stahrembergektől. Az Esterházyak a kastélyon nagyobb építkezéseket nem hajtattak végre. A második világháború alatt tábori kórházat rendeztek be helyiségeiben. Az épületet több bombatalálat érte, melynek során súlyosan megrongálódott. 1955 után több terv is született a kastély és parkja felújítására és hasznosítására. E kezdeményezések nem egyedi próbálkozások voltak, hanem szorosan illeszkedtek ahhoz a vállalkozáshoz, amely során a 1970-80-as években számos alsó-ausztriai kastély és park újrahasznosítására és felújítására került sor. A pottendorfi kastélyt érintő tervek, sajnos mind papíron maradtak. A kastélyt végül 2006-ban megvette az Esterházyaktól Pottendorf önkormányzata, kérdés azonban, hogy lesz-e elegendő forrása az épület hasznosítására és újjáépítésére.

Toma Katalin

 

 

  

 Pottendorf 2010 júniusában